AZEU KÃÂLTSÃÂGVETÃÂSEMinden európai állampolgár hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez, amely lehetà Âvé teszi, hogy az Unió megfeleljen az elvárásoknak számos olyan területen, mint az agrárpolitika, a regionális politika, a kutatás, a környezetvédelem, az oktatás és képzés. A költségvetést a Tanács és az Európai Parlament fogadja el, és a Bizottság hajtja végre. A költségvetés a végrehajtás során, számos ellenà Ârzésen megy keresztül.
Az EU úgynevezett ÃÂközös költségvetéstàhozott létre, amely hasonlÃÂt az állami költségvetésekre, de számos sajátosságot is tartalmaz. Ahhoz, hogy átlátható legyen a különbség a két költségvetési rendszer között, elà Âször nézzük az állami költségvetés jellemzà Âit:Túlnyomórészt adóbevételekre épül, ebbe beletartoznak a bÃÂrságok, illetékek, vámok, vállalati adók, gépjármà ± utáni adók stb.
A beszedett adóból az állam közoktatást, közbiztonságot, közegészségügyet, köztisztaságot és egyéb közjavat biztosÃÂt. A konkrét bevételek nem köthetà Âk össze konkrét kiadásokkal, az összes bevételnek kell fedeznie az összes kiadást.
Az állam irányÃÂthatja a gazdaságot a költségvetéssel: ha növeli az állami kiadásokat akkor az több munkalehetà Âséget eredményez ami által nà  a foglalkoztatottak száma és ez erà ÂsÃÂti a gazdaságot.
Ezzel ellentétben, viszont ha csökkenti a kiadásokat, akkor csökkenteni tudja az inflációt.
NegatÃÂv struktúra politika: gazdasági szerkezeteket konzerváló, szerkezeti modernizációt akadályozó politika. Gyakorlatban a veszteséges iparágakba való pénzbefektetést jelenti.
PozitÃÂv struktúra politika: a mà ±szaki és szerkezeti modernizációt, valamint a hatékonyságnövelést helyezi elà Ânybe. Gyakorlatban az állam a hazai és nemzetközi piacokon is versenyképes ágazatokat támogatja.
A társadalom egyenlà Âsége érdekében az állam segélyeket ad a szegényebbeknek és nagyobb adókat ró ki a gazdagabbaknak, ÃÂgy alakulhat ki a társadalmi kohézió, ami nagyobb összetartást, békét eredményez.
Most nézzük a sajátosságait az EU közös költségvetésének:IrányÃÂtja és szabályozza az EU mà ±ködését és gazdaságát. TeljesÃÂti a gazdaságpolitika stabilizációs, forrásátviteli és jövedelem-újraelosztó funkcióit.
Externalitás: egyes tevékenységek megjelenhetnek több tagállamban is, ha az egyik tagállamban gyengébben egy másikban pedig erà Âsebben akkor kiegyenlÃÂthetik egymást.
Oszthatatlanság: olyan tevékenységek tartoznak ide melyeket nem célszerà ± szétosztani a tagállamok...