Hammer Ferenc:Közbeszéd és társadalmi igazságosságElemzésHammer Ferenc, az RTL Klub riportmà ±sorának, a Fókusznak szegénységábrázolását mutatja be a Médiakutató cÃÂmà ± folyóirat 2004-es tavaszi számában. Azt vizsgálja, hogy a Fókusz riportjaiban milyen képek és narratÃÂvák által ismerheti meg a nézà  a szegény, vagy nehéz helyzetben lévà  riportalanyok történetét. A szerzà  az elemzést kilenc Fókuszos riportfilm alapján készÃÂtette el.
Az cikkben a különbözà  mà ±faji és szerkezeti jellemzà Âk elemzését, kritikáját, nézà Âkre való hatását fedi fel az ÃÂró az egyes fejezetek témájaként, melyek a következà Âk:ÃÂAz elsà  téma az ÃÂAz ami vanàcÃÂmet kapta, mely egy olyan dokumentarisztikus jellegre utal amelynek fontos célja, hogy a dolgokat úgy mutassa meg ahogy vannak, vagyis valószerà ±séget hangsúlyozó motÃÂvumokkal ábrázolja a történeteket. Ennek a megnyilvánulásáról több példa árulkodott, mint például az utcanevek vagy a történethez kapcsolódó hivatalos dokumentumok mutatása. Ide sorolhatjuk még a képi utalásokat a fej környékén, mely a bemutatott személyre jellemzà  dolgokat hivatott szavak nélkül elárulni a nézà Âknek. Ezt a módszert azonban a szerkesztà Âk úgy használják, hogy a nézà  biztosan azt lássa a képekbà Âl, amit a riport készÃÂtà Âje szeretne, hogy lásson.
Hasonló funkciót töltenek be a Fókusz szegénységábrázolásában a sötétség és a cigaretta. Megfigyelhetà  ugyanis, hogy a szenvedést ábrázoló riportokban, a szerkesztà  jóval több esetben használja a sötét, szakmai szemmel nézve igen rossz képeket, mint a középosztálybeli emberekrà Âl készültekben. Ez azért fordul elà  mert ÃÂgy a szenvedés még látványosabbá válik, a kilátástalan helyzet még kilátástalanabbá válik a nézà  szemében. A képernyà Ân való dohányzás is erre vezethetà  vissza, hiszen a középosztálybeli emberek jóval kevesebb alkalommal dohányoznak az elemzett mà ±sorokban, mint a szegénységriportok szereplà Âi. Egy másik ilyen jelentéssugalmazás az, amikor a narratÃÂvát képi motÃÂvumokkal támasztják alá. Az ÃÂrásban felvetett következà  konkrét képi utalást a szerzà  sem tudta igazán megfejteni. A kérdés itt az volt, hogy miért mutatják olyan gyakran a szegénységábrázolásban az emberek cipà Âjét. Erre talán a legkielégÃÂtà Âbb válasz a szerzà Âtà Âl, hogy a cipà  sok mindent elárul a viselà Âjérà Âl. ÃÂm ennél sokkal fontosabb szempontnak tartja az ÃÂró a szereplà Âk szöveg nélküli ábrázolását, mivel a riportok alanyai megjelenésük 48 százalékában nem beszéltek, ehelyett spontánnak tà ±nà  tevékenységeket végeznek, vagyis csupán vágóképként kerülnek be a felvételbe.
ÃÂA következà Âkben, ÃÂa szegénységriport, mint reprezentációs folyamatàvetà Âdik fel a cikkben. E fejezet ismerteti, hogy mely tényezà Âk alkotják és mà ±ködtetik a szegénységábrázolást a Fókuszban. Ennek szemléltetésére öt mà ±faji jellemzà Ât sorakoztatott fel az ÃÂró:a riportforma;a narráció és a riportalanyok szavainak viszonya;a kép és a beszélt szöveg viszonya;a szereplà Âk testének képe mint a szöveg központi eleme;hÃÂrérték, célcsoport, közszolgálat, verseny.
ÃÂÃÂA riport mint keretàcÃÂmà ± fejezet azt taglalja, hogy a Fókusz mint riportmà ±sor arra hivatott, hogy azon keresztül megismerjük a társadalmat, ezt a szerepet meg azért kapta mert a német RTL Explosiv cÃÂmà ± riportmagazinjának mintájára készült. Fontos még itt megemlÃÂteni a Fókusz egyik fà  produkciószervezési elvét ami az érdekességen alapul. Azaz a mà ±sor olyan történetekre koncentrálódik, ami a célözönség számára érdekes lehet. Itt az érdekesség: az egyes emberen keresztül megismert ritkaságok, esetleg nem ismert tapasztalatok, tények. ÃÂgy az érdekesség kötà Âdhet valamilyen kÃÂvánatos dologhoz vagy ellenkezà Âképpen valamilyen emberi szenvedéshez. De az biztos, hogy rendkÃÂvüliség nélkül senki nem kerülhet be a mà ±sorba. Az ilyen érdekességeket bemutató Fókusz és egyéb bulvártévék reprezentációs eljárását Hammer Ferenc ÃÂesszencializált ábrázolásÃÂ-nak nevezi. Ez röviden azt jelenti, hogy a szegénységriportok kizárólag az alanyok élettörténetének kontextusát mutatják be, melyben a fà Âszereplà Ât valamilyen balszerencse érte, nem mondják el a probléma minden okát és a várható következményeket és a riportalanyról a problémáján kÃÂvül semmi mást nem tudunk meg.
àA Fókusz-riport narratÃÂv szerkezetét a cikk ÃÂÃÂIsten hangjaàkontra tanúságtételàcÃÂmà ± fejezetében részletezi az ÃÂró. A narráció a riportokban szinte ÃÂIsten hangjaÃÂ-ként mà ±ködik mivel majdnem minden információt ez szolgáltat a témáról és a szereplà Âkrà Âl is. A felmérés kimutatta, hogy a narráció az idà  67 százalékát, mÃÂg a szereplà Âk beszéde csupán 33-át százalékát teszi ki. Ezt a szerkesztà  Ã¡ltal uralt idà Âtartamot a mà ±sorvezetà Âi gesztusok egészÃÂtik ki üzeneteikkel. Mint például a szomorúan lefele nézà  Marsi Anikó látványa fokozza a nézà  szánalomérzetét a riport szereplà Âje iránt. Tehát ezek együttese létrehoz egy olyan nézà Âi képet, melyben nem merülhet fel kétség a mà ±sorban elhangzottakkal kapcsolatban.
ÃÂÃÂA szereplà Âk képe és szavaiàés ezek viszonyáról szól a soron következà  pont a cikkben. Jellemzà  a Fókusz szegénységriportjaira az ún. szkennelés, amikor a kamera végigpásztázza a szereplà Ât, mely bemutatással próbál hatást gyakorolni a nézà Âkre, ezzel szemben a soundbite-ok, melyekben a történet fà Âszereplà Âje szólal meg, jóval kevesebbet árulnak el a személyrà Âl.
ÃÂA következà  téma az elà Âzà Âhöz szorosan kapcsolódik, mely a ÃÂFókuszban a testàjátékos cÃÂmet kapta. Itt a szövegtà Âl függetlenül vizsgálja azt a szerzà  milyen gyakran fordul elà  testek bemutatása a Fókuszban. Az eredmény, a mà ±soridà Ânek majdnem a fele. Emellett levonhatjuk a következtetést az ÃÂró által leÃÂrt okokból, hogy ezek a testek nem csupán testek, hanem a személy társadalombeli kategorizálására szolgálnak.
ÃÂAz utolsó fà ÂcÃÂm a ÃÂHÃÂrérték, célcsoport, közszolgálat, versenyÃÂ, melyben Hammer Fernc a bulvártévé számára fontos hÃÂrérték mibenlétét s ezután a Fókusz témái és a reklámok termékei közti összefüggéseket vezeti le a nézà Âi célcsoportokhoz igazÃÂtva. ÃÂFókusz és általában a bulvármédia számára érvényes hÃÂrértéknormák miatt a szegények szinte kizárólag szenvedésteljesÃÂtményük okán kerülhetnek a mà ±sorba.àEzzel pedig szorosan összefonódik a reklámok termékajánlatainak széles repertoárja, mivel ugyanazt a célközönséget próbálják meg megfogni csak más módszerekkel. Végezetül még megemlÃÂt a szerzà  még egy olyan pontot, ami a Fókusz szegénységábrázolásainak milyenségét befolyásolja és ez pedig a konkurens csatorna, a TV2 hasonló mà ±sora, az AktÃÂv.
Azért választottam ezt a cikket elemzésre, mert egyrészt egyetértek a szerzà Âvel a felhozott álláspontjaiban, melyeket felméréseivel is tudott bizonyÃÂtani, másrészt tetszett a cikk szókimondó stÃÂlusa, kritikus hangvétele, mert úgy érzem pontosan megfelelt a téma hiteles bemutatásához. Sokszor tettem fel már magamnak a kérdést, miért láttatják azt a sok szenvedés a tévében melyet nem csak a Fókusz és az AktÃÂv, hanem más hasonló mà ±sorok keretein belül is nagy elà Âszeretettel vetÃÂtenek. Sajnos ebben az üzletpolitikában szerintem a bevételen kÃÂvül semmi más nem szerepel eredményként. Ha egy kicsit is belegondolnának a magyar társadalmi helyzetekbe, akkor rájönnének, hogy a társadalmi morált rombolják ezzel, hiszen a magyarok egyik fà  jellemzà Âje a pesszimizmus és ezzel a média még jobban belénk táplálja azt, hogy tényleg milyen szegények és szerencsétlenek vagyunk, hiszen még a tévébà Âl is folyton ez szól.
Bibliográfia:Hammer Ferenc: Közbeszéd és társadalmi igazságosság àa Fókusz szegénységábrázolásának értelmezése. 2004, Médiekutató.